A Just Massage szociális vállalkozás szakmai partnert keres egészségügyileg korlátozott fiatalok képzéséhez. A már több mint két éve működő, eredetileg tisztán NGO-ként nyilvántartott szervezet vezetőjével és a terapeutákkal jó munkakapcsolatban vagyunk, szívesen bővítenének magyar partnerekkel is.
AGA
Le My Attila
(Majd lassan elhagyom a római számokat - de még a hatosra emlékszem)
Ha hosszabb ideig Vietnámban tartózodunk, pár havonta - a felvilágosult vietek szerint félévente - érdemes bevenni és elrágcsálni lefekvés előtt ezt a tablettát. Közöm nincs a gyártójához, nem reklámozom, de elfelejtettem a nevét, és úgy kell kiokoskodnom félévente, mit is akarok a gyógyszertárostól. 16 ezer dong körül adják. Itt most akkor fent van, látjátok a dobozát, mit kell venni.
Ugyanis nem tudom elképzelni, hogy pár hónap vagy akár csak pár hét alatt is ne ennénk valami utcai kifőzdében, és azok még a vietek szerint is dzsuvásak lehetnek. Aztán persze simán leülnek és jóízűen falatoznak.
Ez itt szokásos esti táj a Truc Bach-tó környékén, a látvány béna, a Pho cuon es a Pho chien phong viszont nagyon finom. 
Ez az ektiviti ugyan csak az EU-n belüli országokban végezhető önkéntes munkákkal foglalkozik, de lesz ez még máshogy is.
Azért érdemes nézegetni, akad most egy jó kis darab, riportereknek, kisfilmkészítőknek érdekes pályázati lehetőség.
Remélem, működik a link.
Vietnám: nem ritka, hogy az önkéntes - a kapcsolatrendszerünket használva - szabadidejében elmegy a megfelelő helyre, és akár 3o dollár per 9o percért angol nyelvet tanít. A jó kiejtés fontos.
A képen épp filmvetítést tartunk viet egyetemistáknak - miközben az angol nyelvet gyakorolják, csöpögtetünk a magyar kultúrából is.
Ugyan már rákérdeztem a blog üzemeltetőjénél kétszer is, hogy az alábbi most akkor hirdetésnek minősül-e vagy sem, de válasz még nem jött már több mint 1 hete. Talán záporoznak a kérdések a bloggerektől.
Jelenleg pl. a viet Sportügyi Minisztérium egyik hivatalán keresztül nyílik lehetőség angol nyelvet tanítani. Minden évben felkészítenek mozgássérülteket ázsiai sportversenyekre a minisztérium rendeletére. E sportolókat kell felkészíteni legalább alapvető szavak, mondatok elsajátítására. A foglalkozásban nem kell megszakadni, az önkéntes munkát nem úgy kell elképzelni, hogy reggeltől estig ott vagyunk valahol kitéve az elemeknek és ismeretlen embereknek. Heti pár órás elfoglaltságról van szó ebben az esetben is.
A volunteer munka mellett ugyanilyen tevékenység -angol nyelv tanítása - végzésével tudunk lehetőséget biztosítani, hogy az elegendő zsebpénzt megkeresd. Erről azonban azt hiszem, itt nem szabad írni, úgyhogy a megadott emailen érdeklődjetek. Közben várom a blog üzemeltetőjének is a visszajelzését.
Nem kell feltétlenül persze belevinni az angol nyelv tanításába magyar vonatkozású háttéranyagokat, ez a fajta volunteer tevékenység inkább a filmes háttérrel, érdeklődéssel rendelkezőknek lehet izgalmas terep elsősorban.
A témakörben a legtöbb vietnámi szociális szervezet inkább „csak” angolt tanító önkénteseket keres, különféle helyszínekre. Ez lehet egy szerényebb lehetőségekkel rendelkező általános iskola vagy egy minisztériumi osztály, ahol a hivatalnokok angol tudását kell fejleszteni. Az biztos, hogy a sok előképpel és csupa várakozással érkező önkéntest vicces, de nem kellemetlen meglepetések fogják érni. Például simán elképzelhető, hogy ha kora délután kezdődik a foglalkozás, belépve a tanáriba vagy a hivatalba, összetolt székeken vagy a sofán sziesztázó, ásítozó alkalmazottakat látunk. Ez teljesen szokványos kép Vietnámban.
Alább ismertetést szeretnék adni az önkéntes munkák természetéről, konkrét esetekről beszámolva, kifejezetten Vietnámmal foglalkozva.
Miért mennék önkéntesként dolgozni, ráadásul olyan messzire?
Többféle motivációnk lehet, amikor egyáltalán eszünkbe jut ilyesmi vagy véletlenül belebotlunk az információba. Szerintem van olyan elképzelés, miszerint az önkéntes munka valamiféle önfeláldozó, mindenáron segíteni akaró, lelkes embereknek való elfoglaltság. Ehhez képest van olyan, aki gyakorlatként végezne szociális segítő stb. tevékenységet. Mások elsősorban világot szeretnének látni és a munkáért cserébe igénybe veszik a fogadófél kapcsolatrendszerét. Megint másoknak hirtelen elege lett az őket körülvevő környezetből vagy saját magukból és inkább valami újat próbálnának ki – akár romantikus, akár praktikus megfontolásból.
Szerintem bármelyik igaz lehet, sőt kombinálva is.
Lassan két év tapasztalatával elmondható, hogy az egyik legkeresetteb volunteer munka oktatási területen az angol nyelv tanítása kisiskolásoknak. Vietnámban rengeteg a fiatalkorú, a lakosság 60%-a 30 éven aluli, ami döbbenetes adat, összehasonlítva a miénkkel. Az, hogy Vietnám egy szegény ország, az egy érdekes kérdés, oda-vissza sokmindent lehet erről hallani, az mindenesetre tény, hogy a lakosság nagy része valóban nem jut megfelelő minőségű oktatáshoz és oktatóhoz, különösen igaz ez a két belvároson (Hanoi és Saigon, vagyis HCMC/TPHCM: Ho Chi Minh City/Thanh Pho Ho Chi Minh) kívül kezdődő és az egész országra kiterjedő területre. A két belváros ugyanis mindig tele van itt élő ún. expatriottal, akik jórészt native spekarek: nagyvállalatoknál dolgozó, többnyire formaruhás managerek és „hátizsákosok”, akik ebben az esetben nem a turisták.
2008-ban az egyik hanoi egyetemen hosszas egyeztetés után nyílt lehetőség arra, hogy magyarként angol nyelvet gyakoruljunk a diákokkal – angol feliratos magyar filmek segítségével. Ez egy izgalmas projekt volt – mely egyébként folytatható: tehát érdeklődő esetén be tudjuk ismét indítani; kutatási alapnak kiváló -, azonnal mély vízben, sok tanulsággal. Egy ilyen projektnél sokminden kínálkozik, ami kutatási alap lehet. Tehát miközben adunk valamit, nyelvet tanítunk, finomítunk, egy magyar szemmel ismeretlen vagy kevéssé ismert terep kínál rengeteg felfedezni valót a humán tudományok kedvelőinek is.
Angol nyelvet érdemes úgy tanítani, hogy közben saját magunkra, Magyarországra hivatkozunk. Egy átlagos vietnámi egyetemen a diákoknak nem sok fogalmuk van/lehet ugyanis rólunk. Előszeretettel emlegetik pl. a „rózsát”, ami eredetileg Bulgáriához kapcsolható. A tévesztés abból adódhat, hogy viet nyelven hagyományosan csupán egy fonéma különbözteti meg a két országot: Bun-ga-ri/Hun-ga-ri. Érdemes meghagyni az embereket ebben a tévedésben, mert országimázs szempontjából kellemes képzettársítás egy szép, illatos, piros rózsa. No, tehát egyetemi volunteer tevékenység pl. itt, ilyen állapotok mellett kezdhető meg. Érdekes és szép, de mindenekelőtt tudatos önkéntesként hasznos terep.
